Azt mondta, őt még nő soha annyira nem verte át senki mint az akit a barátnőjének hitt, az akiről azt hitte, van egy lánygyermeke és ezért a szépsége mögé, biztosan a valóságos egyénisége van rejtve. A beszélgetés során kiderült barátnéja egy emelettel fentebb alkott mint ő a házban, hiszen ő vitte oda őt a lányával együtt. Néhány hónap alatt kiderült, hogy a szép szőke lány akinek az élete a szépsége kihangsúlyozása volt, a pénz az istene és a szexen keresztül próbált megfogni férfiakat. A volt barátnő még most is háborog, valahogy ez volt az első keserűség amit kivágott az ex-barátnéra:

“Ma is halgatok a sráctól akié a lakás. De ez már nem érdekel. De abban bizok, hogy a hercegnő (a kislánya a szép vagyok szexértnek szőkének) nől és egyszer csak felülkerekedik mindenen és jelentkezik majd. Egyszer ő is felnő!!! A fiam szokta emlegetni, de már csak halvány emlékei vannak róla. Bennem meg a tüske és harag: na nem a gyerek felé. Őt még mendig szeretem és hiányzik, mert nagyon hozzám nőtt amig itt voltak. Előbb a Székesfehérvári úszómesterrel feküdt le azután, hogy görögből megjöttünk. Én 2 találkozóról tudok. Aztán lefeküdt vagy 5 fickóval és jött ez az új. Egy biztos elég nagy fasz a csávó ahogy bedőlt neki az első álterhességgel amivel megetette. Az meg be is vette és már vitte is kifelé magával Svédországba. Párom egyszer döbbenten jött haza. A KELLO-ban dolgozott és lemerevedett amikor meglátta az a szakács könyvet a polcon amit írt. Bár én azóta se látom sehol, itt nem futott be vele. Jobb lett volna egy novella: Hogy basszak át mindenkit!” Ezen történet szereplője, európai tagállamba helyezte át székhelyét és láthatóan, már otthon érzi magát, még ha ezért mindenkit átvágott, a családját, barátait, de hát a jobb élet reménye, mindent képes legyőzni még a tisztességet is!

A pénzéhes törtető szajhát ne keverd össze a jószándékkal!

Talán ennek okán alappal gondoljuk, a női védelmi rendszer felül kerekedik a helyzeteken. Ezzel szemben ma reggel döbbentem olvasom, hogy szegény és jószándékú európai nőket vágnak át egyiptomban, aho legész iparág épült az ilyen lelkületűnek beállított lányokra.

Az Egyiptomi nagykövet mondja: Egyre több magyar nő keresi fel a nagykövetséget azért, mert szeretne házasságot kötni egyiptomi férfival, de többször előfordult, hogy néhány hét vagy hónap után egy-egy nő sírva kereste fel őket azt kérve, hogy próbálják meg valahogy hazajuttatni.

Kveck hozzátette: más európai országok nagyköveteitől is hallott hasonló esetekről, tehát nem csak a magyar nők kerülnek ilyen helyzetbe. Úgy tűnik, egy egész iparág épül arra, hogy tapasztalatlan, jó szándékú európai nőket kihasználjanak, mondta a nagykövet. Megemlítette: olyat is hallottak, hogy tanfolyamokon oktatják, hogy milyen ígéretekkel, szép szavakkal lehet könnyen levenni a lábáról egy európai kultúrában nevelkedett fiatal nőt.

Tisztelt Nagykövet Úr!

Engedje meg, hogy innen távolból üzenjem Önnek, Ön vagy tök nem ért az emberekhez, vagy annyira sok volt a buli pezsi, hogy még annak hatása alatt nyilatkozott.

Ki mondja ennek az un. “jószándékú” nőnek, hogy menjél több száz km-et az otthonodtól és állj össze egy Arab férfival, akit nem ismersz a szokásai szerint, mert Te más vallás, más nevelési szokás szerint nőttél fel? Azt hiszed, te NŐ, ha jól néz ki a férfi, az megvéd téged a csalódástól, ha néhány gyermekkel amit megszültél ennek a férfinak ott maradsz, netalán ott tartanak, vagy simán haza toloncolnak és a gyermekeid maradnak ott kint?

Milyen diplomatikusan is fogalmazott az Egyiptomi Nagykövet:”Egyelőre az a legfontosabb, hogy honfitársnőnk biztonságban van, és visszautazhatott Magyarországra”

Nyílván ez a leghelyesebb szóhasználat, kifejteném magyarra fordítva:

Tisztelt honpolgár Magyar Hölgy aki egyiptomba készülnél férjhez menni!

Keress magadnak más országot, ahol az Európai értékrenddel mérik a Te lényedet!

…de ez rizsa lenne!

Röviden ezt lenne érdemes megérteni:

Kedves Pénzéhes és külföldi fa***kra éhező Magyar Ringyók!

A pénz csillogása és a gazdagság látszata, megannyi nőt vitt fel egy hajóra, egy bárba, vagy egy gazdag Dubai férfi lakásába, pagodájába. Téged sajnos nem a szeretet és a vakult szerelem, hanem önnön kényességed, a luxus iránti vágyad visz ki Egyiptomba. Ezt persze, hogy egy büdös nagy ringyó vagy, leplezed mert hát elég ciki lenne a család előtt, hogy téged elsőre az arany fajansz fogott meg a bide felett, meg érdekesnek találtad azt, hogy 1 órányira laktok a Piramisoktól. Ez a látvány sem lesz elég akkor, amikor a ribanckodásodból felébredve, kiderül, te csak egy mocskos európai szajha vagy. Te leszel Küklopsz a hétköznapi emberek között, aki milyen kuriózum. Ettől még egy láncon tartott állat lehet belőled, de téged a pénz érdekel és azt hazudod, 3 heti ismertség után, hogy halál szerelmes. 3 héttel később meg, hogy haláli félelmed van! Ez már nem lesz hazugság!

Bátran hidd el, hogy szeretnek, mert az a magyar férfiak nem értik ezt, talán anyád is ezt mondja, meg lehet a bartnéd is biztat, vágj csak bele, nem lesz semmi baj! A magyar lelked, magyar beszéded, sajnos kevés lesz, hogy az állítólagos szerető pasi majd kárpótol az életteredért, bármilyen szegény is vagy Magyarországon: Ne tedd magaddal ezt, csak ha kiismerted a másikat és biztosan tudod, a gyermeked akit szülsz, éppségben, biztonságban lesz később is és szabadságban hordozhatod a két ország között a mamák és papák örömére!

Hogyan védekezz az Egyiptomi házassági szédelgők veszélye ellen?

Egy arab nyelvű oldalon olvastam a következőt EgyptianHisham bejegyzéséből idézek aki távközlési szakemberként dolgozik hazájában és nagyon felháborodott azon, hogy Európai és Amerikai nőket is lépre csalnak a turisztikai házasság szédelgők:

Mindenekelőtt a nemzeti személyazonosító két oldala van, az egyik a személyes fotó, a másik néhány alapvető információ.

Az oldalsó négy darab alapvető információ számozott:

első vonal (szám1) a képzettséget mutatja, mit végzett az igazolvány tulajdonosa, ha ez a rész üres, a személy oktatásban sem vett részt.
A második (szám2) a személy neme.
A harmadik (szám3) a személy vallása.
A Negyedik(szám4) a családi állapot: egyedülálló, házas, özvegy, vagy elvált. Az arab írás jobbról balra olvashatóés a legegyszerűbb módja, hogy megkülönböztesd a dolgokat, ha megjegyzed ezt a jelet: ” ج ” Ez az elvált!

Tipp ahhoz, hogy hogyan kell megnézni a HIS-ID( egyiptomi személyi igazolványt):

1-Kérdezd meg, mint ha csak kíváncsi lennél, hogy hogyan is néz ki az Ő ID-je (személyi igazolványa) mert ilyet még nem láttál és ha csak szórakozik, nem fogod látni.
2-Ha azt állítja, hogy ő soha nem volt házas, és ج jelet láttál, akkor ez egy hazug!

Amerikai nőket is megetetnek ezzel, az egyiptomi házassági átveréssel.

Külön iparág épült erre a témára aki a jóérzésű és kissé eufóriában lévő turistákat szedegeti le anyagilag, vagy csalja az ágyába. A http://baheyeldin.com/places/egypt/warning-female-tourists-thinking-marrying-egyptians.html cikke elmondja:

Bár a legtöbb egyiptomi becsület és a jó magatartású, úgy tűnik, hogy a turisztikai területek vonzzák a viszonylag magas koncentrációja de laza erkölcsű embereket, akik kihasználják a turistákat több módon is. Ez megnyilvánulhat a tartós agresszív koldulásban, a házaló olcsó áruk ajnálásában és anői turisták léprecsalásában.

Szóval, ha egyszerelhangzik a “habibi” (vagyis “My Love” arabul), olvassa el az alábbi részletes leírást amiben érdekes módon, az amerikai turista nőket is figyelmeztetik.

Érdekes és hasznos lehet ennek az Amerikai Kormány által hivatalosan kihelyezett tartalomnak a megismerése is: http://travel.state.gov/travel/cis_pa_tw/cis/cis_1108.html

Az ügy Brüsszelben folytatódik tovább, hamarosan …

A téma látogatottsága és az oldalon eltöltött idő is azt demonstrálja, hogy az általam kezdett publikációval, többen is remélnek segítséget és megoldást ügyükben.

Dr. Somfai Balázs: Kapcsolattartás az „új Brüsszel II. rendelet” tükrében

Az Európai Tanács 1999 őszén különleges ülést tartott Tamperében (Finnország). Az ülésen helyt adtak a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének, amely egy valóságos jogi térség létrehozásáról elengedhetetlen, és prioritásként határozták meg a kapcsolattartási jogokat. 2000. július 3-án Franciaország kezdeményezést terjesztett elő a gyermekekkel való kapcsolattartási jogról szóló határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre

A 2001-ben hatályba lépett 1347/2000. Tanács Rendeletet a Tanács 2003. november 27-én hatályon kívül helyezte, azzal, hogy helyt adjon egy kibővített alkalmazási területtel bíró normának. 2005. március 1-jétől Dánia kivételével az Európai Unió minden tagállamában közvetlenül alkalmazandó és elsőbbséget élvez minden joggal szemben az „új Brüsszel II.”, a Tanács 2201/2003/EK rendelete.

A „szülői felelősség”

A rendelet megállapítja a joghatóságra, az elismerésre és végrehajtásra, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a központi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat. A gyermek jogellenes elvitelére és a kapcsolattartási jogra vonatkozóan különös szabályokat is tartalmaz. A gyermekek számára egyenlőséget biztosító rendelet tárgyi hatálya kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz kapcsolódnak-e.

A „szülői felelősség” (parental responsibility) kifejezés nem azonos a szülői felügyeleti jog (right of costudy) fogalmával, hiszen annál szélesebb, tágabb értelemben használja a rendelet.

A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek – nem kimerítő – pusztán szemléltető jellegű felsorolását adja a rendelet 1. cikke (2) bekezdése:

• felügyeleti jog;
• kapcsolattartási jog;
• gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;
• a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket
• a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése;
• a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

A Családjogi törvény a szülői felügyeleti jogok körében nevesíti a gyermek gondozását, nevelését, törvényes képviseletét, vagyonkezelését, a gyámnevezést és abból való kizárást. A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben gyermek elhelyezését közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják jogaikat, melyek közül ide tartozik a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása illetve tartózkodási helyének kijelölése.

A szülői felelősség a gyermek személyével és vagyonával kapcsolatos valamennyi jogra és kötelezettségre kiterjed, amelyet a természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály vagy jogilag kötelező megállapodás alapján gyakorol.

Hazánkban a gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Ennek keretében a szülői felelősség körébe tartozó jogokat és kötelezettségeket elsődlegesen a szülő vagy a gyám gyakorolja, illetve teljesíti (gyámi tisztséget betöltő nevelőszülő, gyermekotthon vezető). E joggyakorlásnak összhangban az Egyezménnyel a gyermek érdekében kell történnie.

Ennél szélesebb személyi kör az, amely a szülői felelősség között felsorolt, de nem a szülői felügyelet körébe tartózó jogok
gyakorlására jogosult illetve adott esetben kötelezett (például a gyámi tisztséget nem vállaló nevelőszülő, gondozó, vagyonkezelő). Ez utóbbi körben említhetők azon jogi személyek is, amelyek a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek körében gyakorolják a gyermek személye, illetve vagyona gondozásával kapcsolatos jogokat és kötelességeket. Ilyen jogi személynek
tekinthető például a gyermekotthon.

A „polgári ügyek” fogalma azonban tágan értelmezendő, így kiterjed – például a gyermek átmeneti nevelésbe vételével kapcsolatos – a
nemzeti jog szerinti „közjogi” intézkedésekre is. A rendelet hatálya a szülői felelősségre vonatkozó minden határozatra – megállapítás, gyakorlás, átruházás, korlátozás vagy megszüntetés – kiterjed, függetlenül annak elnevezésétől, így az ítélet és végzés mellett az esetleg más névvel bíró határozatra is.

Tekintettel arra, hogy a rendelet „bíróság” fogalma alatt a tagállamok valamennyi az 1. cikk alapján a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatóságát érti, hatálya nem korlátozódik a bírósági határozatokra, hanem kiterjed például a gyámhivatali határozatokra is.

A határozatok mellett a rendeletet alkalmazni kell a végrehajtható okiratokra, valamint a felek által megkötött az adott tagállamban végrehajtható egyezségekre.

 Ideiglenes intézkedés

Az idő múlása a gyermek és a tőle külön élő szülő közötti kapcsolat hiánya következtében nem ritkán visszafordíthatatlan károkat, orvosolhatatlan következményeket okozhat a rendelet 46. cikk „Az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot, valamint a felek által megkötött, és a megkötése tagállamában végrehajtható egyezségeket, a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak.” gyermekben.

A megfelelő és gyors intézkedés a hatóságok részéről ma már nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is a gyermek érdekének megfelelő ügyintézés során.

A saját véleményem: Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a hatóságok, nagy ívben lesz*rják,  a törvényt. A bíróságon sok helyen azt sem tudják mi ez a . Brüsszel II. rendelet, aztán a végrehajtási nyomtatványokat, azok kezelését sem ismerik. Hivatalból soha nem intézkedett még Magyar Bíróság, Magyar Gyámügy gyermek elviteli ügyben, mindig a szülők agilitásán és a jogi képviselők személyes kapcsolatain múlott az ügy! Gyakorlatilag, ha a szülő nem elég agilis, akkor a törvény végrehajtása szinte kieszközölhetetlen! A látszólagos együttműködés mögött, sok tunya, az ügyekben járatlan, a székeikben ideiglenesen átutazókkal találkoztam mindenhol!  A hivatalokban sok kedves és segítőkész emberrel találkoztam az elmúlt 7 év alatt. Ezekből 1 helyen, 5 év alatt 3 ember fordult meg! Mind repülőnek használta a  hivatali székét! 

A gyámügy tehetetlen ügyintézői és a témában járatlan egyéb hatóságok is azt mutatják, hogy gyakorlati felkészítés nélkül a szenzitás megléte, kevés a probléma megoldásához.

A rendelet 20. cikke a kapcsolattartás szempontjából rendkívül fontos rendelkezést tartalmaz. Sürgős esetben a rendelet rendelkezései nem gátolják a tagállam bíróságait abban, hogy a tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket – a védelmi intézkedéseket is beleértve – hozzanak a területükön tartózkodó személyek tekintetében, akkor is, ha a rendelet szerint más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemében.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a szülői felelősség körében, a gyermek gondozási helyének kijelöléséről és a kapcsolattartásról érdemben határozatot hozó tagállam – például Németország – mellett párhuzamosan a másik tagállam – például Magyarország – ideiglenesen intézkedhet a gyermek-szülő kapcsolattartása vonatkozásában, amennyiben a gyermek Magyarország területén tartózkodik. A felek ugyanis ideiglenes intézkedéssel kérhetik, hogy a bíróság a gyermek-szülő közötti kapcsolattartás kérdésében (is) soron kívül határozzon (Pp. 156. §). Az ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, amikor az ügyet érdemben elbíráló tagállam bírósága meghozta a megfelelő intézkedéseket.

A saját véleményem: A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az egyik fél, aki erősebb ügyvéddel rendelkezik, azt hazudhat a másik tagállam területén mit csak akar. Abban az esetben ha a másik fél aki nem beszél ia nyelvet, vagy nem kellően területileg illetékes jogi képviselettel rendelkezik, még akkor sem nyerheti meg a gyermeket, ha neki lenne igaza. A pénz ebben az esetben kétséget kizáróan legyőzi az igazságot. Egy olyan anya esetében aki pl. a gyermekét erőszakkal vitte el külföldre a másik fél bele egyezése nélkül, hihető story az ő és gyermeke bántalmazása és ennek a hangoztatása, még h ha erre vonatkozóan adat fel sem merült. Ezt el lehet “sütni” és meg lehet etetni ,addig is a másik fél ÉVEKIG harcolhat az igazáért! Sebaj, addig legalább felnő a gyermeke, aki addigra elhidegül tőle, azt sem tudja, ki a másik szülő de ő bizton hiszi, hogy az igazi, szerető féllel él. A gyermek ugyan is alapvetően hisz a szüleinek, és a 3-4 évesen elrabolt gyermekek tudata még nem tárol kellően alaposan ahhoz, hogy a másik fél bent maradjon az emlékeiben. A gyermek úgy és abban a tudatban nő fel, hogy az aki őt neveli az jó. Ezt a látszatot fent tartani sokkal könnyebb, mert a másik fél nem érvelhet, nem bizonyíthat és gyakorlatilag egy senki elehet ebben az ügyben gyermeke szemében.  

Az a szülő tehát aki jól rabolja el a gyermekét és kellően pénzes ügyvéddel húzza az időt, az bizony 5-8 évet is tud nyerni a vélt jogainak! Gyakorlatilag ez idő alatt elhidegül a másik féltől a gyermek!  A jog tehát más írva és más a gyakorlatban! 

 A kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása

A rendelet „right of access” kifejezése tartalmát tekintve a hatályos magyar „kapcsolattartási jog” fogalommal egyezik meg, melyet következetesen használok a rendelet tárgyalása során,ellentétben a hivatalos magyar fordítással, amelyik felváltva használja egyrészt a korábbi „láthatási jog”, valamint a „kapcsolattartási jog” kifejezést.

Saját véleményem: Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy más államok bírósága arra sem veszi a fáradtságot, hogy a másik tagállam bíróságától írásban megkérdezze, mondjátok kedves kollégák, nálatok ez most pontosan mit is jelent?  A gyakorlatban kitalálósdi megy, aztán ahogy esik úgy puffan. A jognak köze sincsen a tényekhez, fogják és értelmezik a maguk szája szerint, mert hát jogot formálnak arra, hogy újra döntsenek, immáron a kedvük szerint. 

A rendelet egyik legfőbb célkitűzése annak biztosítsa, hogy a gyermek fenn tudja tartani a kapcsolatot a szülői felelősség minden gyakorlójával a különválás után, még akkor is, ha azok külön tagállamokban élnek. A rendelet annak biztosításával fogja megkönnyíteni a határokon átívelő kapcsolattartási jog gyakorlását, hogy az egyik tagállamban a kapcsolattartási jogra vonatkozóan meghozott határozat egy másik tagállamban közvetlenül elismerhető és végrehajtható, feltéve, hogy azt igazolás kíséri.

Saját véleményem: Gyakorlatban a Svédországi tapasztalat az, hogy Svédország sz*rik a végrehajtható magyar ítéletre, mi több a magyar EGYEZSÉG szót nem is ismerik. Az, hogy egyezség számukra nem bírói ítélet, az két balga állatpolgár ostoba okmányolása, bírói segédlettel. Azt mondták az egyezségről, hogy ők ilyet nem is hallottak, ez nem lehet igaz, majd a végzésre ami a láthatásról és a külföldre vitel tilalmáról szólt, hogy ezt meg el sem hiszik, hiszen ha az anyánál van elhelyezve a gyerek, akkor  ő a gyám. Az apa meg egy állatfajta, aki a nemzésben kivehette a részét?  A gyermekét bántalmazó, jogellenesen külföldre vivő szülő pl. bátran hazudhatja azt, hogy ő már jó anya, vagy apa, ha az új tagállamban morálisan viselkedik, és ezzel a korábbi életvitelére vonatkozóan adatokat fel sem kutat a fogadó tagállam bírósága. Elég egy ostoba, lusta és pökhendi bírói tanács bármely ország tagállamában és a másik fél egy életre megkeserülheti, hogy harcolni mert a gyermekéért! 

Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a láthatási jogot biztosító határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem szabályait a Rendelet a 2. szakasz 28-36 cikk részében rendezi.

Rendelet 23. cikk „A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben: a) az ilyen elismerés — a gyermek érdekeit figyelembe véve — nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik; kiállítani, feltéve, hogy betartottak bizonyos eljárási garanciákat. Az új eljárás azonban továbbra sem gátolja meg a szülői felelősség gyakorlóját abban, hogy – amennyiben kívánja – a végrehajthatóvá nyilvánítást a rendelet vonatkozó részei szerint [40. cikk (2) bekezdés] kérelmezve kérje a határozat elismerését és végrehajtását.

Végül a kapcsolattartás jogról rendelkező határozat végrehajtása érdekében lehetővé teszi a rendelet, hogy, még ha a végrehajtás szerinti tagállam joga nem is biztosítja a határozat végrehajtását, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatóvá nyilváníthatja [Rendelet 41 cikk 1) bekezdés].

Saját véleményem: Erre még nem láttam precedenset és a hozzám fordult ,eddig segítséget kapott szülők egyike sem találkozott ezzel. Amiket látok és hallok, annak köze sincsen ezen állításhoz a gyakorlatban.

Az igazolás kibocsátása, tartalma

Másik tagállamban a kapcsolattartást szabályozó határozatot közvetlenül akkor ismerik el és hajtják végre, ha azt, a határozatot meghozó eredetileg eljáró tagállam bírósága által kibocsátott igazolás kíséri. Az eredetileg eljáró bíróság az igazolást akkor állítja ki, ha megbizonyosodott arról, hogy az alábbi eljárási garanciákat betartották:

a) valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra;
b) amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták meg, a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot;
c) a gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve, ha a meghallgatást nem
tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt.

Az igazolást a Rendelet III. mellékletében található formanyomtatvány kitöltésével a határozat nyelvén kell kiállítani. A formanyomtatványnak a fenti eljárási garanciák mellett tartalmaznia kell:

a) a kapcsolattartásra jogosult, kötelezett, gyermek adatait,
b) határozatot hozó bíróság nevét, székhelyét,
c) határozat keltét, hivatkozási számot,
d) nyilatkozatot a végrehajthatóságról,

b) ha – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik;
c) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;
d) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget;
e) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik;
f) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve, hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.
vagy
g) nem tartják be az 56. cikkben meghatározott eljárást.”

f) a jogosultra illetve kötelezettre háruló egyedi kötelezettségeket (utazás, utazási költségek). Az igazolást kiállító bíróság tehát részletes információval kell, hogy szolgáljon a kapcsolattartás vonatkozásában is. Ez egyik oldalról előnyös, hiszen ösztönzi a határozatot hozó bíróságot a kellően részletes szabályozásra, ugyanakkor e tekintetben megismétli a határozat tartalmát, amit szintén be kel mutatni a végrehajtás során., bár nem kell lefordítani.

Az igazolás kiállítása – amennyiben a határozat közlésének időpontjában fennálló határon átnyúló ügyben hozták – hivatalból történik (ex officio) és megegyezik a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjával. Bármelyik fél kérelmére kell kibocsátani, ha az ügy csak később érint más tagállamot is.[Rendelet 41 cikk (3) bekezdés].
Jogorvoslatnak az igazolás kibocsátásával szemben nincsen helye, azonban a lényeges tévedés esetén helyesbítése kérhető az eljáró bíróságtól.

A végrehajtás

A tagállamok által kijelölt központi hatóságok egyedi ügyekben együttműködnek és közvetlenül vagy hatóságokon keresztül megteszik a szükséges intézkedéseket (információgyűjtés, tájékoztatás, segítségnyújtás, kapcsolattartás, mediáció).

Saját véleményem: A gyakorlatban ez elég ostobán folyik, mert a fogadó tagállam telefonon lefolytatja, az eléggé rideg és a tényeket nem érdeklő beszélgetését, majd eldönti, a jelen lévő gyerek meg az esetleges iskola pszichológus segítségével, hogy mi a a jó a gyereknek.  Például a gyerek állíthatja, hogy őt zaklatja a szociális segítő az iskolában ,sokat kérdez tőle. A mediáció így megdőlhet,  avagy félrevezethetővé válik.  Svédországban a Mobbing fogalmát már kisgyermek korban megtanítják, ami azt jelenti, hogy a gyerek mindenre mondhatja őt mobbingolják, nevezetesen pszichoterrorizálják, elnyomják.  Ezt már akkor is elsütheti egy gyerek, ha a tanár tovább kérdez, többször kérdez, nem jókor kérdez, sokat kérdez. Akármiét lehet Mobbingot kiáltani Svédországban.  Egy gyermek tehát aki jogellenesen elvisznek, a másik fél azon látszatkeltésével ,hogy a vivő szülő jó a másik fél rossz, pszichésen leáshat addig a gyermek lelkében, hogy az amikor kiemelik a témába okán egy beszélgetésre, simán mobbingolással leállíthatja a pszichológust, segítőt, akárkit.  Kvázi, ha a gyermeket okosan megtéveszti egy hazugságra kiélezett személy, akkor az bizony azt is elhiteti, hogy a másik fél, maga IV. Béla király. A megtévesztett, ellátott, szociálisan kiszolgáltatott gyermek pedig, soha nem jön rá, hogy magyarosan megmondva, őt bizony jól “átb***ták” !  Ezek után, csoda ha a bíróságon sem érdekli őket a tények, csupán a maguk észlelése, de ha az ügybe érdemi tanú keveredne, az gyorsan le lesz hűtve, mert ő már nem az idili tárgyhoz tartozóan nyilatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Svéd Bíróságot nem érdeklik a tények, a Magyar Bíróság pedig ne magyarázza meg nekik miről is szól a határozat. Ők kellően okosak és felkészültek, hogy telepatikusan ezt megkérdezzék! Éljenek a Svéd Ufók! 

 Az igazolás és a határozat másolatának birtokában a kapcsolattartásra jogosultnak nem kell mást tennie, mint segítségnyújtás (ami egyébként térítésmenetes) iránti megkeresést kell benyújtania a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságának.

Saját véleményem: Ez a gyakorlatban eddig 7 évembe került! Eredménye: Semmi! Ez tehát a gyakorlat az  elmélettel szemben!

A rendelet 45 cikk 2) bekezdése szerint az igazoláshoz csatolni kell a III. számú melléklet 12.pontjának (a kapcsolattartási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezések) a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére fordítását.

Saját véleményem: Elmentem a PKKB-ra a Polgári Kollégiumhoz, hogy kérem ezt a III.mellékletet kitöltve átadni részemre, mire a válasz, hogy ez nem is létezik, ilyen nincsen. IRM-be telefon, Dr.Szirányi Pál úr segítségével, érdekes módon lőn világosság és lett papír olyannak, aki nem én vagyok, nem is jogosult az ügyemben eljárni, mi több még a velem való jogos kapcsolat fennállását sem kellet igazolnia. Csupán mert ő az IRM munkatársa, megkapta, amit ez úton is köszönök Szirányi Úrnak, mert az Ő segítsége nélkül ott döglött volna meg az ügy az elején ahol volt! Tehát az IRM-ben vannak olyan munkatársak, -sajnos Szirányi Dr. már máshol dolgozik – akik szívükön viselték az ügyet, ami nem volt elmondható az őt követő ügyintézőkről. Gyakorlatilag az ügy attól kezdve, a magam erejétől és agilitásától ért el odáig, hogy letárgyalták.

A végrehajtási eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam joga az irányadó és az igazolt határozatot ugyanazokkal a feltételekkel kell végrehajtani, mint az abban a tagállamban hozott határozatokat, azaz „nemzeti” határozatként kell kezelni, kivéve ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi végrehajtható határozattal. [47. cikk 1), 2) bekezdés] Lényeges, hogy a nemzeti hatóságok olyan szabályokat alkalmazzanak, amelyek – a rendelet
célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül – biztosítják a határozatok hatékony és gyors végrehajtását, ami különösen fontos a kapcsolattartási ügyek tekintetében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is hangsúlyozza, hogy a végső határozatok végrehajtása sürgős intézkedéseket igényelnek.

Álláspontom szerint e cél eléréséhez segít hozzá többek között a Rendelet 48. cikke. Megengedi – sőt, a cikk megalkotásával ösztönzi –, hogy a
végrehajtás szerinti tagállam bíróságai (hatóságai), gyakorlati intézkedéseket tegyenek a kapcsolattartás megszervezéséhez, amennyiben a kapcsolattartás szabályozó határozat nem vagy nem elégséges mértékben tartalmaz ilyen rendelkezéseket. A gyakorlati intézkedések megtétele során azonban nem lehet elérni a határozat érdemi elemeitől.

A vonatkozó rendelkezések a Gyer-ben

A különböző államokban élő szülők és gyermekek közötti kapcsolattartási konfliktusok általában összekapcsolódnak a gyermek jogellenes külföldre távozásának tényállásával.
Vélhetően ez az oka annak, hogy a Gyer. a gyermek végleges külföldre távozása témakörben szól a rendelet adta lehetőségekről.

A gyermek végleges külföldre távozásához szükséges szülői nyilatkozat – gyámhivatali - jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni rendeli az alábbi okiratokat:

- a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt,
- iskolalátogatási igazolást,
- jövedelemigazolást,
- befogadó nyilatkozatot.

Saját vélemény: Ezzel ellentétben, bírói végzéssel megtiltott gyermek elvitel, kiegészítve házassági egyezséggel, gyakorlatilag sz*rt sem ér Svédországban. Kizárólag az ostoba hazudozás nyerhet, még akkor is ha a jog megfogalmazása szerint jó néhány okirat beszerzése szükséges a gyermek végleges külföldre viteléhez.

Gyakorlatilag egy szülőnek a váláskor a válási végzésben pontosan rögzítenie kell, hogy a gyermek külföldre vitele, milyen jogi háttérrel történhet. A bírói szabatosság határait érdemes kitolni és felhívni a bíróság figyelmét, hogy a végzésben rögzítse, minden fogalom értelmezését. Sajnálatos, de ennek hiányában, egy jogellenen külföldre vitt gyermek esetében, szinte tehetetlenné válik az a szülő, akitől elvitték a gyermekét.

Érdemes ébren lenni és kifejezni aggodalmainkat a bíróságon is, mert ennek hiányában, sok fejtöréssel futhat össze aki megfutja ezeket ak öröket mint én is!

(Forrás: origo.hu)  ( A kép illusztráció)
Elfogták szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai egy, a Heves megyeiBoconádon található családi házban O. Krisztinát, aki ellen 2010-ben a francia hatóságok európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, amiért jogtalanul változtatta meg kiskorú gyermeke tartózkodási helyét; a gyerek Franciaországban született és az édesapja is ott él – közölte szerdán az NNI.

O. Krisztina – aki elfogása során ellenállt a rendőri intézkedésnek – kiadatási őrizetbe került, míg a kiskorú gyermeket a biztonságos elhelyezés érdekében az NNI munkatársai átadták a helyszínen tartózkodó és az ügyben illetékes bíróság képviselőjének. O. Krisztina legutóbb egy évvel ezelőtt, 2009 augusztus elején juttatott el elektronikus levél formájában egy nyilatkozatot az MTI-hez ügyvédje útján. Ebben azt állította, hogy az ír férfi szexuálisan zaklatta lányát, ezt a férfi később tagadta.

Júliusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot az ír apa és a magyar anya gyermekének ügyében. A bíróság kimondta, hogy Magyarország nem tett meg mindent a gyerek visszajuttatásáért, és ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Magyarország a nem jogerős döntés értelmében 32 000 euró (8,5 millió forint) kártérítést köteles fizetni az elrabolt kislány Franciaországban élő apjának.

A Magyarországra szöktetett lány, Fiona Shaw ügye közel négy éve húzódik. A lány szülei a bírósági dokumentum szerint még 2005-ben váltak el, és mindketten jogosultak voltak a gyermek nevelésére. A lány magyar anyja azonban 2007 decemberében Magyarországra hozta a gyereket, és soha többé nem tért vissza vele a Franciaországban élő apához.

Az apa, Leslie Shaw 2008 elején az illetékes magyar bírósághoz fordult, amely a gyermekek jogtalan külföldre viteléről szóló Hágai Egyezmény alapján elrendelte a gyerek visszajuttatását. 2008 szeptemberében a magyar bíróság kimondta, hogy a gyereket jogtalanul tartják Magyarországon, és utasította az anyát, hogy vigye vissza Franciaországba.

Kommentár: Ezek után aligha meglepő az, amikor a Brüsszeli Bíróság a Svédországban folyamatban lévő láthatási ügyben, az eredeti magyar bírói végzést hasonlóan hajtja ill. hajtatja végre, függetlenül a gyermeket jogellenesen külföldre vivő anyuka valótlanságaitól, aki a magyar ítéletet vette semmibe közel 7 év óta folyamatosan. Svédország vendégszeretetét élvezve és azzal visszaélve.

Az ügy fejleményeiről folyamatos blogbejegyzésben olvashatnak kedves olvasóim.

Mit tegyünk, ha a volt párunk, legyen férfi vagy nő, gyermekünk láthatását korlátozza, netán külföldre viszi és gátolja a gyermekünkkel történő bárminemű kapcsolattartást?  Hogyan és milyen eszközökkel küzdhetünk legálisan, a jog mögé bújt jogszegővel szemben.

Mire is gondolhatunk akkor amikor ezen sorok születtek? Valójában arra, hogy a szülők többsége, a házasságuk, vagy társas életük megkezdésekor, nem is igazán tudják, hogy a kapcsolat esetleges megromlásával, milyen baj leselkedik rájuk!  Az életüket összekötők, közös életüket élők, gyermekük nevelése során a hagyományos anya-apa modellt követve nevelik gyermeküket, mindaddig amíg a közös élet működtetésének feltétele, egyszer csak meg nem szűnik. A válás a külön élés  egy olyan új állapotot teremt, ahol a gyermeket magával vivő szülő hatalmas helyzeti előnyre tehet szert. Olyan hatalmasra, aminek következtében több száz órás jogi okulással lehet csak igazán túljutni és megtalálni néhány olyan megoldást amivel kedvét lehet szegni a gyermekünket önmagának tulajdonló társunkat.

A cikket az érintett is megtekintette már Svédország - Boras -ból

A legális gyermeklopás

A szülő függetlenül attól, hogy a másik szülőtől kért e vagy kapott e engedélyt a gyermeke külföldre vitelére a gyermeket egyszerűen, ismeretlen módon, ismeretlen körülmények között, ellopja külföldre. Ez gyakorlatilag nem ütközik akadályba, mert az aki a gyermeket elviszi, érvényes útlevél birtokában ezt megteheti.  A probléma lehetséges megoldása, ha a váláskor a felek, a gyermek útlevelét, közjegyzői, vagy ügyvédi  letétbe helyezik (5-10e ft költség) és amikor bármelyik fél utazni szeretne, akkor arra vonatkozóan külön megegyeznek. Ennek hiányában marad az un. bizalmi nexus mely sok esetben megdőlni látszik, egy új, a másik felet érintő partneri kapcsolat esetén. Sajnos, az új kapcsolatok, sok esetben nem hogy segítenék az élet minőségének javulását, hanem esetenként külön szítják az ellentéteket. A kisördög adott egy blokkot a szülők kezébe, nevezetesen az útlevél hosszabbítás időtartamával lehet védelmezni a gyermeket. Amikor új útlevél szükségeltetik, akkor kell a másik szülő beleegyező nyilatkozata is. Ez tehát védelmi szakasz lehet.

A vidd el, dugd el, titkold el módszer

A külföldre lopott gyereket a jogellenesen elvivő fél, eltitkolja a másik fél elől a gyermek tényleges tartózkodási helyét. Ez technikailag úgy történik, hogy ismerősök (akik vélt vagy valós rémtörténeteket hallgatva)  befogadják, támogatják a jogellenesen cselekvő felet. A jogellenesség tehát akkor jön létre, ha felek erre külön nem egyeztek meg. Nevezetesen, gyermek vihető külföldre, oda és addig a másik fél tudtával, és bele egyezésével. Ennek hiányában ez jogellenes ugyan is ha nincsen erre vonatkozólag a felek között egyezség, vagy erre vonatkozó bírói végzés ami a külföldre vitelt engedélyezné, a magatartást elkövető, azt jogellenesen teszi!

Eltelt 2 év: Fújhatod a gyerekedet?

Ez a kérdés merül fel azokban, akik mivel jogilag nem vagyunk felkészülve a jogellenes magatartásokra, meg mert azt hisszük, békésen lehet egyezkedni, 2 éven túl szereznek tudomást arról, hogy a kiskorú elhelyezés megváltoztatását azonnal kell kérni ahogyan megtudjuk, 2 éven belül. Ennek hiányában, az új  lakhely bírósága lesz illetékes lejárni a gyermekünk ügyében.  Mit is jelent ez? A gyermekedet ellopják például Svédországba, akkor az ottani illetékes városi bíróság fog eljárni az ügyben és fogja azt vizsgálni amit a jogellenesen elvivő fél, onnan a távolból a fejedhez vagdal! Adott esetben mire az ügy tárgyalási szintre ér eltelhet 2-3-4-5 akár 6 év is, és addig lehet, hogy nem fogod látni a gyermekedet!

Ebben az esetben, a jogellenes magatartást is védelmezi egy külföldi állam jogrendje!

A Magyar Bíróság végzése végrehajthatatlan?

Sajnos:IGEN !!! A jogbiztonság hiú ábránd, érdemes észen lenni mert a gyermeked láthatása lesz a tét!

Az a maszlag, hogy jogbiztonságban élsz, ez egy nagy sületlenség! Az a válási vagy különélési egyezség amit adott esetben aláírtál és még rendelkezik is pontosan a gyermeked láthatásáról, mit sem ér, ha a gyermekedet, több mint 2 éve elvitték Magyarországról! Az UNIÓ-ban minden esetben az un. gyermeket “befogadó” ország bírósága, maga is űberelheti a magyar bírói végzést, nevezetesen, ha a láthatást úgy ítélik meg, akkor biztosítják, ahogy kedvük tartja, olykor felügyelettel, ez gyámügyes, szociális munkás, vagy a rendőrségen (!!!) szóval sok rémtörténettel találkozhatsz szembe ha nem vagy elég éber!

A Magyar Hatóságok segítsége

AZ Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály, Budapest V., Roosevelt tér 1-3.
1363 Budapest, Pf. 54.tel.: 00-36/1-999-4349, fax: 00-36/1-999-4360 számon, az ilyen jogellenesen külföldre vitt gyermekekkel, és az un. külföldön élő szülök jogi ügyeiben segít. A tartási ügyekben csont nélküli eredményeik vannak, ahogy ezt egyik munkatársuk meg is fogalmazta nekem legutóbbi beszélgetésünkkor.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele esetén azonban: NEM !

Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett gyermek elhelyezési per helyett a szülők kezében marad a jog másik területe a polgári és családjogi területet kihagyó és azon átvágtató, csont nélkül koppanó Büntető Törvénykönyv.

A hivatalból üldözendő kiskorú veszélyeztetése ügyben TE fogsz feljelentést tenni!

Ez a valós helyzet pontosan így néz ki, nevezetesen  a Magyar Hatóságok, nem fognak hivatalból eljárást kezdeményezni, bár a cselekmény un. hivatalból üldözendő, de : NEM !Kérdésre, hogy miért nem, mindenki tárogatja a kezét! A befogadó országok, ha uniós terület, maguk is büntető jogilag szankcionálják a kiskorú veszélyeztetését, de ilyen esetben, mint ha csukott szemet találnának. Egy ilyen esetben a bírói végzés tartalma azt mondja ki, hogy őket mint befogadó ország nem érdekli mióta is van ott a gyermek és hogyan! Igen, jól olvastad! Ez a lesújtó igazság!

A kapcsolattartás akadályozása miatt bírságolhat a gyámhivatal Gyer.33. §, majd büntetőeljárás indulhat kapcsolattartás akadályozása címén kiskorú veszélyeztetése miatt Btk. 195. § (4) bekezdés) ben foglaltak szerint. Ez esetben a Btk. szankcionálása, bár hivatalból üldözendő, de lépés a hivatalos szervek részéről, csak média precedens ügyekben történik!

Van e jogi segítség az ügyben ami eredményes?

Amennyiben a fentieket végig járod, a jogi képviselőd maximum annyit tud tenni, hogy bólogat hozzá!  Arra is vigyázni kell, hogy néhány a médiát önmaguk karrier  lovának néző jogi képviseletre jogosult, ezt a helyzetet bevétel termelésre alkalmasnak látván, téged meg fejős tehénnek titulálva, vissza élhet és vissza is fog esetenként élni a helyzeted tragédiájával! Ezáltal nem csak a lelki de az anyagi terheid is elérik a pénzügyi teljesíthetőség határait, nem beszélve arról, hogy a jogi segítség a “mit kellett volna tenni” szintjén degradálódik.  Az elmúlt időszakban tapasztalt minden egyes jogi segítség, a mennyit kérek előre a nélkül, hogy tudnám mit teszek szintjével kezdődött, ahol a konzultáció is borsos tízezreket jelentett, későbbi eredménytelenség vagy stílusbéli hiányosságok okán.

A MÉDIA mint lehetőség?

A MÉDIA képviselői maguk is emberek, őket a hír az un. közérdeklődés szintjén érdeklik csak, az, hogy mit jelent egy ilyen ügy, mit kell érte tenni, végig menni, ok-nyomozni, ez már nem kell a magyar médiának. A hír értéke annak tartalmában, az eladott és megtekintett példányszámban minősül. A hír jó ha sokan olvashatják, rossza ha kevesen!  Az ilyen esetek megoldására az Internet adhat segítséget. Sokan olvashatják, napszakra tekintet nélkül és véleményeink kicserélhetőek.

Miért született meg ez a bejegyzés és ez a rovat?

Azért, mert úgy olvasom, máshol, mások tollából, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása témakörben, a gyermek bántalmazások között, alig fellelhetően szerepel az un. lelkileg bántalmazott gyermekek témaköre ahol az egyik szülő, jogerős bírói végzés birtokában, főleg sok esetben a maga igényére szabott alku esetén is, később azt egyoldalúan, úgy kívánják érvényesíteni ahogy nekik jobb!

A gyermek érdeke? Erre vannak magyarázatok mindig, miért nem, és mi az oka utólag, meg előkerülnek a csontvázak is ilyenkor a polcról magyarázatként, de a gyerek még is szenved:Szenved, mert a szülő szinonimáját megváltoztató, egyoldalúan önkényeskedő fél, a maga akaratával erőszakosan befolyásolja a gyerekeket/gyerekeket! Az erőszak önmagában a láthatás korlátozásában minősül és teljesül abban a degenerált és a másikat sértő, sértegető, leminősítő aktusban, ahol a gyermek egyoldalúan ,elszenvedi a korlátozó fél, lelki bántalmazó magatartását!

A lelki bántalmazást mely szerint az Ő általa addig szeretett apa/anya most már nem is olyan “jó” mi több már kifejezetten rossz és ezért az un. “védelmező” “csak” őt szeretné “megóvni” a másik féltől, nevezetesen az apa/anya személyétől. Attól, akivel akkor míg család voltak és közösen éltek, nem voltak ilyen vélemények!

A gyermekét bántalmazó fél, azzal okoz sérelmet gyermekének, hogy visszaélve a szülői jog gyakorlásának lehetőségével, a kiskorú és gondozása nélkül életképtelen gyerekkorút úgy manipulálja,  hogy a másik fél ne lehessen partnere a gyermekének. Kinek is hinné el jobban a gyerek, hogy apa/anya “nem jó” mint annak aki ezt elmondja: a saját apja/anyja?  A gyerekek döntési képessége tehát, a szülőtől eredően, a nevelés szintjén a befolyásolással elérhető, az étel, ital és ruházkodás, meg a lakhatás szintjén, a “mi lennél ha én nem lennék, híd alatt lakó?” típusú degradálásokkal tetőzik. Az ilyen szülő tehát aki ezt teszi, hosszú távon végérvényesen bizonytalanítja el a gyermekét, mert a szülőbe vetett gondoskodási bizalom megszűnik! Mit is tennék ha apám/anyám kidobna, gondolhatja magában a gyerek? Félelmetes és zivbe markoló érzés lehet ezt átélni, miközben aki ezt teszi, az állítólagos “szerető” szülő szerepét próbálja, hivatalos eljárásba elhitetni az illetékes hatóságokkal!

A kérdés már csak az: hogyan is lehet ilyen szülőnek gyermeket nevelnie aki tudatosan megszegve minden törvényt, a gyermekét e módon bántalmazza és a hivatalos szerveket félrevezetve, rejtegeti a másik fél elől?  A fentiek ismeretében, pontosan így!

Sajnos…